Az értékek utat törnek

A „Szinva-patak Miskolc kék-zöld ütőere” című tervezet sorsa bizonyítja, hogy az I. Miskolci Ötletmaraton nemcsak összehozta az embereket, de több „szerelemprojektet” is képes volt az egyéniről közösségi szintre emelni. A Szinva mentén két ötletgazda elképzelései folytak össze, majd ágaztak el, hogy külön-külön is komoly támogatottsággal éljenek tovább.

Imréné Miháczi Ágnes azoknak a szülőknek szeretett volna segíteni egy emlékpark létesítésével, akik a kisbabájukat a születés előtt, vagy utána rövid időn belül veszítették el. A Miskolci Ötletmaratonba a személyes érintettség és a számára szokatlan szereplés miatt félve vágott bele, az első napon nem is tudott megszólalni. Az ötletét így a vele együtt érkező sorstársa ismertette, később azonban ő maga is feloldódott. Szombaton már örült az ismerős arcoknak és értékelte, hogy a szervezés az intenzív program ellenére is teret adott a résztvevők közötti kapcsolódásnak.

Fontos számára, hogy a park ne csupán a csendes emlékezésre nyújtson lehetőséget, hanem arra is, látogatói nyugodtan leülhessenek, esetleg szóba elegyedhessenek egymással. Kevés alkalmuk van ugyanis, hogy támogató közegben beszéljenek a veszteségükről, amiről a kívülállók általában nem szívesen hallanak.

Az önkormányzat vállalta, hogy biztosítja a helyszínt, a Dr. Park pedig „örökbe fogadta” a Hejőcsabán, a Bárczay-kastély mögött elterülő zöldterületet, ahol az ötletmaratont követő nyáron meg is kezdődnek a kertészeti munkák. Készül az emlékmű is, Ágnes pedig bízik benne, hogy júliusban már átadhatják az „Angyalparkot”.

Az ötletmaratonon még úgy tűnt, hogy a park része lehet a Szinva partján elképzelt zöld folyosónak, ezért a két terv összefonódott, megálmodóik pedig egy csapatba kerültek. De miután a terepbejáráskor nem találtak megfelelő területet, a „Szinva-patak Miskolc kék-zöld ütőere” nevű projekt az emlékhely terve nélkül futott tovább. Bár összetettsége miatt nem valósulhat meg olyan gyorsan, mint a park, Tuczai Rita ötletgazda nem veszített a lelkesedéséből.

Először a 2019-es önkormányzati választások idején vetette fel, hogy jó lenne, ha a Szinva- patak mentén át lehetne haladni a városon, egy kerékpárúton, futópályán, vagy egyszerűen csak gyalog. Az ötletmaratonon kiderült, hogy „a történetnek van szívóereje”, és sokak fantáziáját megmozgatja. „A lényeg nem is a haladás, hanem az, hogy az embereknek legyen kedve végigmenni ezen az úton, közben leülhessenek, nézelődhessenek. Ha pedig már nézelődnek, legyen is ott valami látnivaló” – vázolta fel a lényeget Rita.

A maratonon találkozott Székely Klárával és Orosz Szabinával, akikkel hatékonyan tudott együtt gondolkodni. Úgy érezte, hogy Klára jelentette az „érzelmi kontrollt”, miközben a miskolci lakosokat is képviselte, Szabina pedig a városfejlesztés és természetvédelem iránti elkötelezettségével tartotta fenn a lendületet. A rendezvényen szerzett kapcsolatok azóta is tovább élnek, Dobák Judit mentorral és Kovács Kamilla civil részvételi referenssel kiegészülve immár ötfős csapatban viszik tovább az egyre gazdagodó projekttervet.

Rita szerint vétek lenne nem kihasználni, hogy a Szinva a városban ered és ott is ér véget, különlegessé téve Miskolcot. Ezért létrejöhetne mellette egy olyan kulturális és természeti elemeket vegyítő attrakció, amely egyszerre szolgálja a miskolci identitás erősítését és vonzza a turistákat. Azonban az elképesztő lehetőségek mellett ebben hatalmas munka is rejlik, tele olyan várostervezési, tájépítészeti, természetvédelmi, jogi elemekkel, amelyekhez sokféle szakember bevonása szükséges. Fontos szerepet szánnak a laikusoknak is, hiszen a Szinva minden miskolcit érint, és mindenkit egy kicsit másképp. A komplex előkészítő munka könnyítése érdekében Varga Andrea alpolgármester ígéretet tett arra, hogy Rita csapatát más, a Szinva ügyét felkaroló csoportokkal is összehozza. Hamarosan egyeztetések és beszélgetéssorozatok kezdődnek annak érdekében, hogy minél több olyan embert tudjanak bevonni, aki hajlandó is elköteleződni. Az ötletek tehát a maraton után is tovább áradnak, a cél pedig egy vérbeli „identitásprojekt”, ami által a város és a lakosok egyaránt épülhetnek.